Szomoru emlek!
Vidam fergeteg kozepen talalkoztam vele . Magass volt , karcsu es sudar , mint egy ifiu jegenye. Szolt:
"Kicsi , szabad egy tancra?"
Alig tudtam kimondani , hogy:
"Igen"
A zenekar egy keringore kezdett , minket elsodort a tomeg szel sebesen.Szeme ego tuz kent parazslott.Mikor mar ram tekintett , tudtam , ereztem mar akkor , hogy az elso percben megszeretett . Az egyesz este olyan volt mint egy alom . Bucsuzaskor az ifiu igy szolt:
"Imadom!"
Egy esztendo telt el azota. Olyan gyorsan telt el , mint egy pillanat. Mi ketten talalkoztunk , s adtunk egymasnak forro csokokat. Szerettuk egymast nagyon!Egy forro , fulledt , nyari napon a boltbol hazafele baktatok , epp a szurke aszfalton . En inteni akartam , hisz o mar messzirol integetett. De akkor vettem eszre valakit , s nem emeltem fel kezemet . Kezet az ismeretlen lanyhoz szoritotta . Oly nehez fajdalom ez nekem . Ereztem , hogy elboritja a konny mind ket szemem.:
"Hat igy szeret o engem ? Ezt tette velem , en inkabb ugy gondolom meghalok ,hisz mit er az eletem?!"
A kanyarban feltunik egy Jaguar , mint valami fekete veszedelem .En varatlanul az uttestre leptem , a tobbire mar nem emlekszem. Mikor magamhoz tertem , hatalmas tomeg allt korulottem , csak eppen azt nem talaltam koztuk , kit en legjobban kerestem . Akkor vettem eszre , hogy mellettem egy test hever.
Igen o volt az , a hos , a bator ki engem sajat testevel vedett. Alig volt mar benne elet , felig eleven , felig halott , de megszolalt:
"Kicsi meg kell mondanom , az a lany a noverem volt"
Szeme a vegtelenbe nezett , s a szaja elmosolyodott , s nem tudta talan senki rajta kivul , hogy o a halall birkozik . Az ifiu ajkan egy vercsepp jelent meg . Gyengulo kezevel megszoritotta kezemet. Az utolso erejet osszeszedte , s meg egy mondatot mondott :
"Gondoljon magaba barmit , Kicsi en akkor is szeretem."
Mardoso keseru orom , orok gyasz az eletem , mert volt egy ifiu ki azzal a mondattal halt meg :
"Kicsi en akkor is szeretem!"
The End